Atlantisztól a Vízözönig

Sheldan Nidle és Virginia Essene: You Are Becoming a Galactic Human (Galaktikus Emberekké Váltok) c. könyvéből

Sheldan Nidle közvetítése

2 / 1. rész
Washta, Teletron is Mikah ott folytatják, ahol az előző fejezetben abbahagyták, Lemuria pusztulásának és Atlantisz felemelkedésének elmagyarázásával.

Atlantisz szövetségeket kötött a Galaktikus Föderációban emberi  Föderációbeli renegátokkal és különféle törvényen kívüli csapatokkal (elsősorban az Alfa Centauriról származó capatokkal, és számos kihelyezett csapattal a Plejádokban), akik hierarchikus kormányzati struktúrát kívántak alkalmazni naprendszeretekben. Ennek a tervnek az alapja az volt, amit az egész Galaktikus Szövetség naprendszereteknek tulajdonított. A renegátok a kapcsolatok törvényeinek hierarchikus értelmezését felsőbbrendűnek akarták tekinteni a Galaktikus Szövetség demokratikusabb elképzeléseinél. (A kapcsolatokat irányító lírai/szíriuszi négy alapvető társadalmi törvény teljes kifejtését lásd a 9. fejezetben.) Lemuria pusztulása sokkolta a leány-birodalmak hatalmas rendszerét, akik úgy tekintettek Lemuriára, mint anya-birodalmukra, és azon tűnődtek, mit hoz a közeljövő számukra.

Atlantisz és Lemuria mellett a másik két fontos birodalom a bolygón a Yü Birodalom volt Ázsiában, valamint a Líbiai/Egyiptomi Birodalom Észak-Afrikában. Lemuria pusztulását követően a Líbiai/Egyiptomi Birodalom – szövetségek során keresztül – egyetértésre tudott jutni az atlantisziakkal, ami saját területein lehetővé tett számára egy bizonyos fokú önállóságot. Mindazonáltal a líbiai/egyiptomi klánoknak bele kellett egyezniük azokba a módosításokba, melyeket az atlantisziak meg kívántak tenni, hogy különálló birodalomként fennmaradhassank. Az egyetlen olyan másik birodalom, ami bármiféle nagyobb jelentőséggel bírt, az ázsiai Yü Birodalom volt. A Yü Birodalom és kolóniái nem voltak hajlandók behódolni az atlantisziaknak, még Lemuria anyaország pusztulása után sem. Számos rendeletet adtak ki, melyben követelték, hogy az atlantisziak kérjenek bocsánatot a többi leány-birodalomtól a Földön, és azonnal szüntessék be erőszakos cselekedeteiket.

E rendeletek miatt az atlantisziak a Líbiai/Egyiptomi Birodalom segítségével azt követelték, hogy a Yü Birodalom azonnal vonja vissza határozatait. Ők ezt megtagadták. Az ebből eredő rombolás, amit Atlantisz és renegát szövetségesei egyesített fegyveres erői véghezvittek, a Yü Birodalom megmaradt részét a föld alá, illegalitásba kényszerítette. Ők alkotják a mai Agartha vagy Shamballa Királyságot. Lelkes cselekedeteik lehetővé tették Lemuria nagy és dicsőséges követségének, hogy sértetlenül fennmaradjon addig, amíg alkalmassá nem válik az idő arra, hogy az igazi lírai/szíriuszi civilizációt újra elhozzák a bolygó emberei számára.

Atlantisz felemelkedésének és bukásának történetét három birodalomra oszthatjuk fel. Az első történelmi szakasz az Óbirodalom (400000 évvel ezelőttől körülbelül Kr. e 25000-ig tartott). Az Óbirodalom Lemuriával együtt állt fenn, és végső soron ők tervelték ki Lemuria lerombolását. A második történelmi fejezet a Középbirodalom kora (körülbelül Kr. e. 25000-től Kr. e. 15000-ig tartott), és ez volt Föld Bolygó első valóban hierarchikus uralkodója. Az utolsó történelmi periódus az Újbirodalom nevet viseli. Ide tartoznak a végső összecsapást és a pusztulást őrző mondák, melyek az atlantiszi történelem utolsó 5000 évét foglalják magukba (Kr. e. 15000-től Kr e. 10000-ig). Végső örökségként, a földi embereket genetikailag elkorcsosított mutáns állapotban hagyta itt, melyet a mai napig szenvedtek. Azonban, amint azt most megtudjátok, ez csupán átmeneti állapot, mely hamarosan kijavításra kerül a segítségünkkel!

Tekintsük most Atlantiszt a Középbirodalom korában, Lemuria körülbelül 25000 évvel ezelőtti elpusztítását követően. Lemuria lerombolása után az atlantiszi elit szembesült azzal a nehéz kérdéssel, hogy miképpen építsék újjá a Földet és annak birodalmait. Az atlantisziak teljes hatalmat akartak maguknak, de meg akarták engedni a többi birodalomnak is, hogy Atlantisz fennhatósága alatt fennmaradhassanak. Ezek a kívánalmak jó sok nehézséget okoztak. Első próbálkozásuk egy olyan kormányzat volt, mely teljes mértékben megváltoztatta volna a lemuriai klán szerkezetét és Lemuria hagyományos rendszerét, és elit struktúrával váltotta volna fel azt. Először ez az elképzelés egyáltalán nem járt sikerrel és azonnali eredménye igen kicsi, ám nagyon nehéz polgárháborúk sora volt, melyek bolygó szerte kezdtek kitörni.

Az atlantisziak korábban beiktattak egy mesterséges Maldek holdat, melyet Gaia Úrnő kiegyensúlyozására használtak. Most ezt a holdat próbálták felhasználni arra, hogy elérjék a kívánt katonai fölényt és véget vessenek a polgárháborúknak és lázadásoknak. Azonban a lázadások folytatódtak a Középbirodalom egész tízezer éves periódusa alatt, és az atlantiszi elit körében nagy megdöbbenést és nagy jelentőségű önvizsgálatot váltott ki. Majd a különféle kihelyezett csillagrendszerek alattomos renegátjai beépülő ügynököket küldtek, hogy kezdjék átvenni a hatalmat az atlantiszi elit kormányzótanácsaiban és újonnan alapított klánjaiban. Ezek a beszivárgó renegátok egyre jobban sürgették, hogy azokat az atlantiszi főrendbelieket, akik szembehelyezkedtek a Lemuria-ellenes frakcióval, büntessék meg. Ez a követelés, terrorizmus, kínvallatások és inkvizíciók korszakához vezetett, az atlantiszi elit pedig igen zaklatottá és megosztottá vált.

Azonban még mindig ott volt a fő kérdés, mit lehetne tenni, amivel az atlantiszi kormány stabilizálhatja hatalmát. És ha egyszer sikerült elérni a stabilitást, azon gondolkodtak, hogyan használhatnák azt a Föld kormányzására. Számos balsorsú próbálkozást tettek a stabilitás megteremtésére. Az egyik a legsikeresebb módszerek közül, amit kipróbáltak, az úgynevezett Isten-erő megteremtésébe vetett hitük volt. Atlantisz királyi kormányzó tanácsa úgy döntött, hogy rettenetes nagy szükség van egy új kormányzási formára, melyben egy felsőbbrendű uralkodó osztályt lehet alapítani és fenntartani azzal a látszattal, hogy egy Isten-erő ruházta fel őket hatalommal. Ez ellentmondana a korábbi hatalmi egyensúlynak, melyet az Óbirodalom idején követtek (Lemuria idejében), amikor Atlantisznak tíz kormányzónegyede volt, és mindegyiknek megvolt a maga királya. Ezek a királyok alkották Atlantisz kormányzótanácsát. Most az új koncepció az volt, hogy kiválasztanak egyet ebből a tíz királyságból, mint legfelsőbb uralkodót. A többi kilenc királyság mint kormánytanács működik az uralkodó király hatalma alatt. Jogosultak lennének kormányzó vagy titkos tanácsot létrehozni e regionális uralkodók által kijelölt pályázókból.

Az autokrácia felemelkedőben volt, és a Középbirodalom korának végére ez a szigorú kormányzási rendszer Atlantisz teljes irányítását bírta, kierőszakolva ezzel a béke és stabilitás korszakát. Azonban igen gyorsan egy óriási nehézség alakult ki. Sokan az új generációból, akik a Középbirodalom idején nőttek fel, bizalmatlanok lettek az uralkodó elittel szemben. Ekképpen egy lázadó mozgalom indult, mely azt állította, hogy Atlantisz kudarcot vallott, és a lemuriai kormányzási rendszerhez való visszatérést követelte. Természetesen az ilyen kívánalmaknak nem engedhettek, tehát ezeket a csoportokat az atlantisziak egy Ióniának vagy Dél-Európának nevezett helyre (*megj. Európa déli része, a Kárpát-medencét is beleértve) száműzték. A száműzött lázadó vezetőket arra ítélték, hogy addig maradjanak Ióniában, amíg el nem ismerik az atlantisziak felsőbbrendűségét, és alá nem vetik magukat annak. Az uralkodó atlantiszi elit azt remélte, hogy ezek az intézkedések ráerőszakolják a lázadókat arra, hogy alávessék magukat uralmuknak, azonban a történelem más irányt vett.

A Közép-Atlantiszi Birodalom Kr. e 25000-15000:

- Mayam, a maják földje
- Hawai’i: csendes-óceáni szigetek, ami Lemuriából megmaradt
- Brazília: atlantiszi gyarmat
- Atlantisz
- Iónia (*megj. Európa déli része, a Kárpát-medencét is beleértve)
- Líbiai/Egyiptomi Birodalom
- Yü Birodalom

Látjátok, ez a lázadó csoport nem csupán az uralkodó elit tagjaiból állt, hanem olyan vezető tudósokból és más igazgatókból, akik úgy határoztak, hogy egy az ősi Lemuriai Birodaloméhoz hasonló kormányzatot hoznak létre. A lázadók tehát elkezdték titokban újraszervezni a lemuriai kormányzatot, és egy földalatti mozgalomban visszahozni tervüket Atlantiszra. Ez a földalatti mozgalom volt az Osirius-kultusz, így létrehozva azon első olyan emberi csoport (a szíriusziak) tiszteletére, akiknek az emberi civilizáció elhozása volt a feladatuk a lemuriai kontinensre.

Ám még eltelt 3-4000 év az Újbirodalom korából, mire ez az Osirius-mozgalom égetően fontossá vált.  Végül eljött az az idő, amikor az atlantisziak úgy határoztak, az ióniaiak elpusztításával kell megsemmisíteni ezt a kultuszt. Az atlantiszi elit döntött tehát Iónia lerombolásáról, annak a tervnek a módosított változatával, melyet Lemuria elpusztítására használtak. Ehhez a megoldáshoz azonban az atlantisziaknak szükségük volt a plejádiak, a centauriak és más renegát szövetségeseik segítségére. Azonban ez időt vett igénybe, és nem maradt észrevétlen az ióniaiak előtt.

Az ióniaiak, tudományos ismereteik révén, kifejlesztettek egy riasztórendszert, mellyel bármely olyan hold mozgását követni tudták, amelyet elpusztításukra felhasználhattak. Az ióniaiak tehát gyorsan vissza tudtak verni minden támadást. Ezek az ióniai képességek vezettek később Atlantisz pusztulásához.

Atlantisz pusztulása idején az atlantiszi király neve Atlasz volt. Ugyanebben az időben az uralkodó elit azon kezdett gondolkodni, hogy vajon hogyan fog reagálni ez a száműzött csoport Ióniában és annak földalatti mozgalma, amikor Ióniát lerombolják. Ezek az előkelőségek azon tűnődtek, hogy ez a támadás valóban véget vet-e a földalatti mozgalom jelentette fenyegetésnek. Ez a lehetőség megrémítette a Líbiai/Egyiptomi Birodalmat és annak uralkodó elitjét is, akik aggódni kezdtek amiatt, hogy mi fog történni, ha Ióniát megtámadják.

Atlasz király titokban támogatta a lemuriai civilizációs forma újraalapítását. Atlasznak volt egy fia, akit Osiriusnak vagy Ozirisznek nevezett el, az Ióniára száműzött földalatti mozgalom tiszteletére. Közvetlenül a pusztulás előtt Atlasz elküldte feleségét, Mu királynét és fiát, Osiriust két különböző irányba, hogy félrevezesse az összesküvőket, akik a király halálát akarták. Mu királynét és fivérét, Mayam herceget, Atlasz Közép-Amerikába küldte az atlantiszi hadsereg legnagyobb részével. Osiriust és a legtöbb papot és krónikást pedig a Líbiai/Egyiptomi Birodalomba küldte. 

Atlasz olyan területeket remélt alkotni (Atlantisz elpusztítása után), melyek olyan birodalmakként tudnak működni, amik majd újraalapítják a Lemuriai Birodalmat. Sajnálatos módon ezeket a terveket romba döntötték Osirius öccsének akciói, akinek a neve Seth volt. Seth úgy határozott, hogy a Líbiai/Egyiptomi Birodalom kijelölt uralkodójaként ő az utolsó őrzője az igazi atlantiszi hitnek, és fő célja az Atlantiszi Birodalom újjászervezése volt.

Ezek az egymással ellenkező meggyőződések óriási viszályt szítottak Osirius és testvére, Seth között. Osirius herceg seregeinek élén hadvezére és legidősebb fia, Hórusz állt, aki atyja halála után a Líbiai/Egyiptomi Birodalom királyságának várományosa volt.  Hórusz valahogyan felfedezte, hogy nagybátyja, Seth, katonailag szembe akar szegülni az apjával, akit értesített arról, mi van készülőben.

Azonban Osirius hitt Seth jó természetében és apjuk, Atlasz rendelkezéseihez való hűségében, és nem volt hajlandó elhinni fia figyelmeztetését Seth seregeinek küszöbön álló támadásáról. Így aztán, amikor Osirius földet ért Egyiptomban, Seth engedte, hogy ő legyen a Líbiai/Egyiptomi Birodalom új királya. Osirius azért lett király, mert a törvény azt követelte, hogy a legidősebb fivér uralkodjon. Seth azonban hitte, hogy Osirius királysága csak átmeneti lesz. Végül, amikor Sethnek nem engedték meg, hogy újjászervezze királyságát, úgy határozott, hogy megtámadja Osiriust. Átvezényelte tehát fegyveres erőit a Nílus folyótól arra a területre, amit ma Közel-Keletnek nevezünk (Sumeria) és elkezdte tervezni Osirius elpusztítását hadserege egyetlen hatalmas támadásával.

Eközben Hórusz seregével a Sinai-félszigetre vonult, ahol megdöbbentő felfedezést tett, mely Seth erői leverésének egész egyenletét megváltoztatta. Ebben az időben új játékos csatlakozott a játékhoz, mint fontos megnövekedett vonzóerő. A Shamballa Birodalom avagy Agartha Birodalom (Lemuria korábbi Yü leány-birodalma) úgy határozott, visszaállítja uralma egy részét oly módon, hogy a felszínen létrehoz egy birodalmat Indiában az Agartha Birodalom királya fiának uralma alatt. Ezt az agarthai herceget Rámának hívták, és ez a birodalom az ő neve alatt maradt rátok, Ráma Birodalomként.

Ez a Ráma Birodalom kezdetben Indiában, az Indus folyó völgyében terült el. Az agarthaiak úgy döntöttek, ez az új birodalom jó helyen lesz, hogy segíthessen legyőzni Sethet és sumer hadseregét, akiket most az eredetileg Atlantiszhoz kötődő renegát erők utolsó maradványai támogattak. Ez az új, a bolygó felszínén élő agarthai civilizáció, légi és űrbeli erőkkel védte Hóruszt, így segítette őt. Ezek az erők lehetőséget nyújtottak Hórusznak, hogy ideiglenes előőrs állomások sorát létesítse a Sinai-félszigeten, hogy megtámadhassa Seth erőit. Végül Hórusz sikeresen megtámadta és megölte Sethet egy hatalmas csatában a Sinai-félsziget keleti végén. Seth fiai elmenekültek a Szentföldön keresztül a mai Közel-Keletre, ahol megalapították azt a civilizációt, mely Sumer ősi kezdeteit jelöli.

A sumeroknak, Seth fiainak eltökélt szándéka lett, hogy visszaállítják hatalmukat Egyiptomban. A sumerok elkötelezték magukat, hogy egyszer s mindenkorra kiirtják Lemuria minden lehetséges maradványát a Föld felszínéről. Ezért tehát ötletesen elkezdték azt terjeszteni, hogy tervet kovácsolnak Hórusz sikeres megtámadására. Ez a veszély Hóruszt arra vezette, hogy egyezményeket kössön az indiai Ráma Birodalommal. Seth fiainak támadássorozatára, melyet az indiai Ráma Birodalomra mértek, válaszul Hórusz egyiptomi erői, ellentámadások sorozatát indította a sumerokra. Úgy tűnt, e mérhetetlenül romboló háborúk sorozata Európa, Afrika és Ázsia civilizált világa legnagyobb részének pusztulásához fog vezetni.

Ennélfogva a háborúzó birodalmak vezetői úgy határoztak, megtámadják a kristálytemplomokat. Ezek a templomok nyújtottak otthont annak a kristályhálózatnak, mely a Mennyboltot a helyén tartotta a Föld felszíne felett. A háborúzó felek ezt a hihetetlen mennyiségű megfagyott kristályos vizet tekintették az utolsó megoldásnak. Ráadásul a három háborút vívó birodalom azt hitte, hogy csak annyi víz fog lezuhanni, ami elárasztja az ellenség területét, ám őket magukat nem érinti majd. Sajnálatos módon a támadásokat egy időben indították a kristálytemplomok ellen, és elégséges mennyiségű kristályhálózatot pusztítottak el ahhoz, hogy megbontsák az egész Mennybolt szerkezetét az égen. Ez a fejlemény a Mennybolt végéhez vezetett és több millió gallon víz zuhant alá az égből, melyet mind a történelemben, mind a Bibliában, a Nagy Vízözönként emlegetnek.

Nézzük most át röviden, miből is állt a Mennybolt és írjuk le, mi történt vele. A Mennybolt egy hatalmas kristályos vízpajzs volt, mely két szinten helyezkedett el, az egyik nagyjából 15-18000 láb (4,5-5,5 km) magasságban a Föld felszíne felett, a második réteg pedig körülbelül 35-38000 láb (10,6-11,6 km) magasságban a Föld felszínétől. Mindkét réteg a bolygót segítette azzal, hogy jól felépített, életet adó légkörrel látta el. Ha a Mennybolt lezuhan, az atmoszféra megnyílik. Ez a helyzet veszélyes sugárzások behatolását engedte volna meg a Föld felszínére és instabil légtömegek keletkezését tette volna lehetővé, amit ma időjárásnak, vagy nagyon változékony klímának neveztek.

A Mennyboltok leírása:



Firmanent 2 (Mennybolt 2)
10 km - 11,5 km magasan a földfelszíntől

Firmanent 1 (Mennybolt 1)
4,5 km - 5,5 km magasan a földfelszíntől
A Mennybolt fagyott vízréteg (jég) volt, ami úgy nézett ki, mint egy kristály tiszta üveglencse. A napnak bizonyos időpontjain, amikor a fény visszatükröződött, egy tükörként szolgált, mely az alatta lévő világot tükrözte vissza. 
Világszerte Kristálytemplomok tartották fenn a Mennyboltokat.

Körülbelül Kr. e 9500-ban a Mennyboltok még a helyükön voltak. Az első Mennybolt egyik fele összeomlott, amikor Atlantiszt elpusztították. A Mennyboltot mesterségesen a Líbiai/Egyiptomi Birodalom helyreállította Kr. e 9400-ban. Azonban mind az első, mind a második Mennybolt teljesen elpusztult körülbelül Kr. e  4000-ben a rámai-líbiai-egyiptomi háborúban, és ennek eredménye volt a Nagy Vízözön.

A Mennyboltok fennállásának idején nem volt eső, nagyon kevés szél volt, és az évszakok nem igazán léteztek. Amikor az egyidejű támadások lezajlottak a kristálytemplomok ellen, túl sok pusztult el közülük, és ez a rombolás egy hatalmas lyukat ütött a Mennybolton. Ez a hatalmas lyuk destabilizálta az egész Mennybolt-rendszert, és annak romlása miatt következett be a nagy felhőszakadás. Egyetlen gyors csapásban elpusztult a Ráma Birodalom, az Egyiptomi Birodalom és a Sumer Birodalom, egy óriási, kataklizmikus özönvízben. Ez az özönvíz szétterjedt az egész világon, és bekerítette az amerikai kontinenseket, Ázsia más részeit, Európát, Afrikát és az óceáni medencéket.

Amit maga után hagyott, az nem csupán egy körülbelül 40 napos esőzés volt, hanem egy teljesen új világ. Az emberiség régi történeteit valósággal elmosta, és minden, ami fennmaradt, csak szájhagyomány útján terjedő történetek és legendák. A földi embereknek meg kellene látniuk, mit is  jelentenek valójában ezek a legendák. A vízözön után jött el az a világ, amit a ti őseitek teremtettek, és amiben ma éltek. E korábbi, ősi idők népei és uralkodói isteneitekké és istennőitekké váltak, koruk pedig a mitológiai Aranykorrá. Nektek, mint népnek fel kell fognotok annak a történetnek a jelentését, amit a fentiekben vázoltunk, és azt, hogy ez a történet hogyan kapcsolódik ahhoz, ami történni fog a bolygótokon. 

Az e fejezetben foglalt anyaggal kapcsolatban rengeteg kérdés merülhet fel. A következő szakaszban Virginia az „Atlantisztól a Vízözönig” témakörében tesz fel kérdéseket Washtának.
TOVÁBB a 2. részre
Vissza az előző oldalraD2F5E3CD-39D4-43CB-BBBC-6C8ADF630D4E.html2FCE1DAE-AB0B-43CD-84E0-03DF9C7FE42B.htmlshapeimage_3_link_0shapeimage_3_link_1
  Csillagközi Civilizációk Fényszövetsége
“ Elérkezik az idő az első kapcsolatfelvétel számára! Tudjátok a Szívetek Legmélyén, hogy a Mennyország örök Készlete és Határtalan Bősége valóban a tiétek! Selamat Majon! Selamat Kasitaram! (Szíriusziul Örvendezz! és Legyetek Áldottak a Mennyei Szeretetben és Örömben!) ”  Galaktikus Föderáció


1119 BUDAPEST, ETELE ÚT 32/C. 
H-P: 9-17 óráig SZ: 9-12 óráighttp://www.gyogynoveny-bio.hu/http://www.gyogynoveny-bio.hu/
Élő Víz
Kóstoló 



Skandináv Élő Víz-Rendszerek HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL ? ?